Jelenlegi hely

Mit csinál a macskámmal az állatorvos, avagy a betegvizsgálat módszerei

Amikor kedvencünk megbetegszik, állatorvosunk megvizsgálja, megpróbálja kideríteni, hogy mi a probléma. A kórhatározás (diagnózis) a betegség felismerését és megnevezését jelenti. A diagnózist a kórelőzményre és főleg a betegvizsgálat adataira támaszkodva, levonva azokból a következtetéseket, szaktudása alapján állítja fel az állatorvos.

-A kórelőzmény a macska gazdájának közlése az állat betegségének előzményeiről, válaszadás a kórelőzményt felvevő állatorvos kérdéseire. A részletes, tárgyilagos kórelőzmény útbaigazítás a további vizsgálatok irányára, megkönnyíti a helyes kórhatározást. A kórelőzmény felvétele az állatorvos részéről nagy szakmai tapasztalatot, a macska gazdájával bizalmi viszony kialakítását, jó kapcsolatteremtő képességet, emberismeretet, türelmet igényel. Fontos, hogy a tulajdonos az általa megfigyelt jelenségeket spontán, őszintén el tudja mondani. Ezek a kórelőzmény legértékesebb részei. Kérdések feladására szükség van, amelyek rövidek, világosak legyenek, hogy azokra lehetőleg egyértelmű válaszokat lehessen adni. Óvakodni kell viszont a gazda egyoldalú, tendenciózus megjegyzésekkel való befolyásolásától, gondolatmenetének egy irányba szorításától. Nem zárható ki viszont, hogy a tulajdonos valamit tévesen észlelt, csak mások által tapasztaltakat tud kevéssé hiteles módon továbbadni, netán valamit elhallgat, esetleg félrevezetni próbál. Ha a vizsgálat eredményei nem egyeznek a kórelőzménnyel, a későbbiekben ezek lehetőség szerinti tisztázására vagy ha új ismeretekre tesznek szert, a kórelőzmény kiegészítésére kell sort keríteni (pót-kórelőzmény).

A kórelőzmény a következő részekből áll:

1. A macska egészségi állapotára, betegségére vonatkozó adatok. A betegség kezdete, a betegségre utaló elváltozások, rendellenességek (panaszok), változások az egészségi állapotban (javulás, romlás), esetleges korábbi megbetegedések.

2. Állatorvosi beavatkozások. Védőoltások (oltási könyv bemutatása), betegségek megállapítása, gyógyszerezés, diagnosztikai vagy terápiás vizsgálatok, eljárások, műtétek.

3. A macska környezete. A macska elesége, ellátása, elhelyezése, életkörülményei, esetleges társai és azok egészsége, más állatokkal való kapcsolatba kerülése, idegen anyagok (mérgek) felvételének lehetősége, változások (más gazda, költözés, stb.), más környezet (utazás, üdülőhelyen való tartózkodás).

A betegvizsgálatnak számos módszere van:

-Érzékszervi, fizikális módszerek:

-A megtekintés végezhető szabad szemmel, igénybe vehetőek olyan fényforrások, amelyek fénysugarakat vetítenek egy adott helyre (szemtükör, reflektorok). Különleges formája a belső szervek műszerrel való megtekintése.

-Tapintással vizsgáljuk a test felszínét és annak mélyebb részeit, főleg az alaki eltérések, fájdalmasság felismerése céljából. A has mély áttapintásával vemhesség, idegen képletek, daganatok, a hasi szervek alak-, nagyságváltozásai, valamint a hasüregi folyadékgyülem ismerhető fel. Belső tapintást a végbélbe vezetett ujjal végezhetünk.

-A hallgatózás a szívhangokra, valamint a légzési zörejekre fonendoszkóppal történik.

-A kopogtatást macskán ujjal ujjra végezzük a mellkason vagy a hasfalon, elsősorban a testüregekben lévő kóros tartalom (folyadék, gázok, levegő) kimutatására.

-Szaglással felismerhetjük a szájbűzt, a macska testének vizeletszagát, az orrváladék, a bőr, a bélsár és a vizelet rendellenes illatát.

-Az általános betegvizsgálathoz tartozik az ún. klinikai alapértékek, a testhőmérséklet, a pulzus, a légzésszám felvétele.

A macska testhőmérsékletét a végbélbe vezetett digitális orvosi lázmérővel állapítjuk meg, ami fiziológiás körülmények között 38,3-39,1ºC. Lázas a macska, ha hőmérséklete meghaladja a 39,5°C-t, magas a láz, ha a hőmérő 40,0ºC-feletti értéket mutat. Lehet a testhőmérséklet alacsonyabb is a normálisnál, ami a betegség kedvezőtlen kimenetelére utal.

A macska érverését a comb belső felületén tapintjuk és az normális körülmények között 90-120 percenként, jól kiérezhető, középkönnyen elnyomható, ritmusos. A gyenge és/vagy szapora érverés vérkeringési elégtelenség következménye, szívbetegségekben ezen kívül aritmiás, kihagyó érverés sem ritka.

A légzés percenkénti száma 15-30, ez megtekintéssel, esetleg tapintással vehető fel. A szapora légzés, láz, légzési-vérellátási zavarok, néha agyvelői bántalmak következménye, a nehezített légzés pedig főleg tüdőbetegségek vagy a be- és kilélegzés akadályozottsága miatt fordul elő.

Mindhárom klinikai alapérték fiziológiásnak tekintendő emelkedése tapasztalható azután, hogy a macska testi megerőltetésnek lett kitéve és izgalom során is. Helyes ezért, hogyha azok megállapítása azután történik, amikor a macska már megnyugodott, a vizsgálat kezdetén kapott értékek az izgalom következtében magasabbak lehetnek az átlagosnál, még ha ennek egészségkárosodásra utaló oka nincs is.

-A részletes betegvizsgálat kiterjed a macska minden szervrendszerére, szervére. Különös részletességgel, a kiegészítő diagnosztikai módszerek igénybevételével vizsgáljuk azokat a szerveket, amelyek megbetegedése a kórelőzmény, valamint az általános betegvizsgálat alapján gyanítható vagy valószínűsíthető.

-A klinikai kiegészítő vizsgálatok közé soroljuk a diagnosztikai, kémiai laboratóriumban végzett, valamint a speciális diagnosztikai műszerekkel kivitelezett eljárásokat. A kiegészítő eljárások egy része ma már szinte minden igényesebb betegvizsgálat szerves része, ezeket nevezzük szűrővizsgálatoknak, más részükre ritkábban, csak indokolt esetekben kerül sor.

-A klinikai laboratóriumi tesztek nagy részét rutinszerűen végzik. Ilyen a vizelet-, a vérkép- és a bélsárvizsgálat. Indokolt esetben vérgáz-, -ionkoncentráció-meghatározás, a vérplazmaenzimek és más alkotóelemek (glükóz, kreatinin, karbamid, stb.) mérése, különböző váladékok, punktátumok feldolgozása történik. Ide soroljuk a bakteriológiai és a szövetteani (hisztológiai) vizsgálatokat is.

-A fontosabb műszeres kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok a következők: röntgen (Rtg), ultrahang (UH), komputertomográfia (CT), elektrokardiográfia (EKG), fonokardiográfia, elektroencefalográfia (EEG), endoszkópia, vérnyomásmérés, próbacsapolás, szervbiopszia, diagnosztikai laparoszkópia.