Jelenlegi hely

A máj és az epeutak betegségei: Általános rész

A sárgaság.

A sárgaság tünet: a nyálkahártyák, a nem pigmentált bőr, a nyálkahártyák sárgára való színeződését jeleni. Oka az epefesték jelentős és tartós felszaporodása a vérben, valamint kötődése a szervezet szöveteihez. Az epefesték a széteső vörösvérsejtek hemoglobinjából állandóan termelődik és főleg az epével távozik a szervezetből. A termelés és a kiválasztás egyensúlyának megbomlása esetén visszamarad és felhalmozódik a szervezetben, tehát a sárgaság oka végső soron, hogy több epefesték keletkezik időegység alatt az átlagosnál vagy gátolt a vegyület kiürülése. Oktani alapon a sárgaságnak három fő típusát különböztetjük meg.

Elzáródásos sárgaság. Az epevezető elzáródása okozta sárgaság macskában ritka, főleg a máj melletti szervek (hasnyálmirigy) gyulladásos, daganatos betegsége miatt van. Még ritkább a vezeték epekő miatti elzáródása. Vékonybélgyulladásban az epevezető beszájadzása körüli ödéma okozhat zavart az epe elfolyásában.

Vörösvérsejt-széteséses sárgaság. Vörösvérsejt-szétesésessel járó betegségek macskákban nem ritkák. A vörösvérsejtek bomlásából olyan nagy mennyiségű epefesték keletkezik, hogy annak kiválasztását a máj teljesíteni nem képes. Ezért a vérfesték-vizelés és a vérszegénység mellett a vérveszteség harmadik jellemző velejárója a sárgaság.

Máj eredetű sárgaság. Oka összetett: a megbetegedett máj működése romlik, korlátozódik, és nem képes a keletkező epefesték ki- és elválasztására, valamint a károsodik a szerv struktúrája is, ez pedig a kis epeerek eltömődésével, összenyomatásával jár, tehát a már megtermelt epe sem tud megfelelő ütemben elfolyni. Az oktanában tehát funkcionális és mechanikai tényezők egyaránt szerepelnek.

A májbetegségek megállapítása

Betegvizsgálat. Macskában a hasüreg mély áttapintásával a jobb bordaív mögött a máj kitapintható, megnagyobbodása, felületének elváltozása felismerhető. A sárgaság májbetegség fennforgására hívja fel a figyelmet. Sárgaság észlelése esetén azonban alapvető kérdés, hogy bizonyítva legyen annak máj eredete, másrészt a macskák májbetegségeinek nagy része, különösen az idült kórformák, sárgaság jelentkezése nélkül zajlik, a sárgaság önmaga tehát egyrészt még támasztja alá, hogy a macska májbeteg, másrészt a macska akár súlyos májbetegségben is szenvedhet, ha a sárgaság jelei nem mutatkoznak. A májelégtelenség egyéb klinikai tünetei, mint pl. a máj-agyvelői szindróma, hasvízkór, ödémaképződési hajlam, véralvadási zavar, a betegség előrehaladott szakában alakulnak ki, a korai diagnózishoz nem szolgálnak adatokkal.

Laboratóriumi vizsgálatok. Az epefesték-szint emelkedése, amennyiben máj eredete bizonyítást nyert, máj elváltozásra utal. Macskában csak az összes epefesték-meghatározásnak van értelme, mivel az epefesték, más háziállatfajokkal ellentétben, májon kívül is átalakul a vizeletbe is bekerülő bilirubin-glükuronáttá. Ebből következik, hogy a vizeletből az epefesték kimutatásával sem lehet a diagnózishoz használható következtetéseket levonni. A vér májenzimjei aktivitásemelkedésének a megállapítása a korszerű májdiagnosztika fontos és elengedhetetlen tartozéka. A májműködés vizsgálatára napjainkban elsősorban az összepesav-szint mérése ajánlható. Az epesavak mennyisége jelentősen emelkedik a vérben májműködés-zavar és sönt esetén. Az emelkedést az okozza, hogy a máj nem képes a vegyület kiválasztására a vérből, a szerven belül a konjugálására, majd elválasztás ára az epébe.

Képalkotó módszerek és májbiopszia. A röntgenvizsgálat a máj nagyságváltozásáról, kontrasztanyaggal való feltöltésük esetén pedig az epeutak átjárhatóságáról tájékoztat. Nagy fejlődést jelentett a máj diagnosztikában az ultrahangvizsgálat, amely veszélytelen, könnyen kivitelezhető módszer, és a szerv terimeváltozásán kívül informál a májszövet sűrűségéről, valamint szövettömörülések, daganatok kialakulásáról is. A komputertomográf pedig az elváltozások még ennél is részletesebb felismerését teszi lehetővé. Laparoszkópia segítségével a szerv felületének elváltozásai válnak megtekinthetővé. A májszövetkimetszés (májbiopszia) és a májbioptátum szövettani feldolgozása a májdiagnosztikának ma is a legmegbízhatóbb metódusa, amely nemcsak a máj esetleges bántalmazottságára és legjobb esetben annak súlyosságára, hanem a betegség mibenlétére is rámutat. A májbiopszia végzése során az ultrahang irányítás gyakorlatilag kiküszöbölte az eljárás veszélyességét és lehetővé tette, hogy a szerv pontosan meghatározott részéből történjen a szöveti minta nyerése (célzott májbiopszia).

A májterápia alapelvei. A májbetegségek gyógyszeres oki kezelésére alig van lehetőség, ezért a terápia lényegét a máj terheléstől való megóvása és ellenálló képességének fokozása jelenti. Az ezt elősegítő étrendi rendszabályok és gyógyszeres beavatkozások összességét nevezzük májvédő terápiának. A májvédő terápia heveny betegségekben az, hogy a kórok elhárulása után a jó regenerációs képességgel rendelkező szerv gyógyulásához időt nyerjünk és kedvező körülményeket teremtsünk, idült esetekben pedig a betegség súlyosbodását késleltessük és a macskának betegsége ellenére kielégítő életminőséget teremtsünk. A májvédő terápia étrendi előírásokból és gyógyszeres kezelésből áll.

A táplálás szabályozásának céljai a következőek:

-A testtömeg megőrzése, a fogyás elkerülése, optimális energiaellátás.

-Optimális fehérjeellátás, a pozitív N-egyensúly fenntartása, a strukturális fehérjék bontásának megakadályozása, a véralbumin-szint fenntartása.

-A zsírok adását csak zsírintolerancia esetén korlátozni.

-Komplex szénhidrátok, rosttartalmú eleség adása előtérben.

-Mikrotápanyagokkal való kedvező ellátás, cink, vízben oldódó vitaminok bevitele, nátriumfelvétel szabályozása.

Étrendi előírások:

-Ízletes, nagy energiatartalmú eleség.

-Jó minőségű, jól emészthető proteintáplálék; minimum 2,1 g/ttkg/nap

-Zsírokból átlag 2-3 g/ttkg/nap, korlátozás csak zsíremésztési zavar esetén.

-Szénhidrátokból átlag 5-8 g/ttkg/nap az adag; rosttartalmú eleség.

-Mikrotápanyagok: B- és C-vitamin, cink-szulfát, cink-glukonát kiegészítés, nátrium-bevitel korlátozása.

A gyógyszeres kezelés célja a májsejtek glükogénnal való feltöltése, antibiotikumokkal a bél- és máj baktériumok elszaporodásának megakadályozása, vitaminpótlás.