Jelenlegi hely

Macskák bolhássága és kullancsossága

A bolhák a macskák legjelentősebb külső élősködői, alig van olyan macska, amely ne találkozott volna ezekkel az apró, vérszívó rovarokkal. A bolháknak csak a kifejlett egyedei paraziták, ezek csak időszakosan tartózkodnak a gazdán, életük nagyobbik részét a környezetben töltik. A bolhák, mint köztigazdák vagy a kórokozók vektorai is jelentősek. Ezeknek az ízeltlábúaknak a gazdafajlagossága nem szoros, a macskáknak mégis megvan a maguk jellegzetes bolhája, a macskabolha (Ctenocephalides felis). Ezek sötétbarna, néhány milliméteres, szárnyatlan rovarok. Testük jellegzetessége a szúró-szívó szájszerv, a fésűszervek és az ugrólábak. Kedvező feltételek mellett a fejlődési idejük 1-2 hónap. A gazdán vagy azok környezetében rakják le a megtermékenyített nőstények a petéiket, ezek a talajra hullanak, belőlük lárvák kelnek ki. A lárvák kétszer vedlenek, majd bebábozódnak, végül kifejlett egyedekké fejlődnek. A kifejlett bolhák a mászkálásukkal és vérszívásukkal nyugtalanítják a gazdaállatot, vérszívás után kis gyulladásos duzzanat alakul ki a bőrön. A legjelentősebb kártételük a bolhaekcéma. Vérszíváskor ugyanis a bolhanyállal fehérje jellegű anyagok jutnak a gazdába, amelyek a bőr alkotóelemeihez kapcsolódva allergizálják a szervezetet. A már allergizálódott állatokban újabb bolhacsípés következtében rövid idő alatt kialakulhatnak a jellegzetes tünetek. Macskában ez sajátos formában jelentkezik, az állat fején, nyakán, hátán, gerinc mentén, combokon bőrgyulladás alakul ki, majd ezeken a helyeken bőrpír, végül pörkök keletkeznek. Az állatok gyakrabban mosakodnak, ritkán szőrhullás és vakaródzás is megfigyelhető. Nagyon jelentős kártétele még a macskabolhának az is, hogy az uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) köztigazdája. A bolhalárvák által felvett galandféreg-petékből a bolhák fejlődésével egyidejűleg alakulnak ki a galandféreg-lárvák, a macskák ezekkel a bolhák szétrágása során fertőződnek. Ezen kívül a bolhák még számos vírusos és baktériumos betegség mechanikus hordozói is. A bolhák elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha a lakásban, udvarban tartott valamennyi állaton egyszerre történik. Erre számos, különféle módon ható készítmény áll rendelkezésünkre (pl. fürdetés, lemosás, porozás, permetezés, szájon át adott szuszpenzió, nyakörvek, rácsöppentéssel alkalmazott készítmények, stb.). Az állatok környezetében, különösen az alvóhelyeiken porszívózással, az ott található rongyok, szőnyegek kimosásával, a padló és a parketta felsúrolásával együtt kell a bolhaellenes készítményeinket alkalmazni.

A kullancsok a szabadba kijáró macskák esetében jelentősek. A kifejlett kullancsok testtömege a vérszívás során az eredeti 200-szorosára is növekedhet. A gazdaszervezeten vért szívott, és ebben az időben megtermékenyített nőstények a talajra hullva néhány nap alatt csoportokba több ezer petét raknak. A petékből kialakuló lárvák erdei állatok táplálkoznak, a belőlük kialakult nimfák rágcsálókon, erdei vadakon szívnak vért, majd ezeket néhány nap múlva elhagyva a környezetben kifejlett egyedekké válnak. Ezek a kifejlett kullancsok kereshetik fel a szabadba kimerészkedő macskákat vérszívás céljából. Azonban a kullancsok legnagyobb jelentősége abból adódik, hogy számos állati és emberi betegség kórokozójának fenntartói és terjesztői. Az Ixodes ricinus kullancsfaj a leggyakoribb terjesztője a Borrelia burgdorferi baktérium által okozott Lyme-kórnak, amely elsősorban az ember kullancsok közvetítette fertőző betegsége, de a kórokozó iránt a macska és a kutya is fogékony. A fertőzött kullancs szúrását követően a macska bőrén a szúrást követő néhány nap elteltével kör alakú bőrpír képződik, amely napok múlva növekszik, a szúrási ponthoz legközelebbi nyirokcsomók pedig megduzzadnak. A macska lázas, étvágytalan, bágyadt, de a tünetek nem jellemzőek. Ezután néhány hét vagy hónap múlva a belázasodó betegnek általános tünetei lesznek, pl. hányinger, bágyadtság, testszerte a nyirokcsomók megnagyobbodása, szőrhullás. Az egyes szervekben is kialakulhatnak elváltozások, pl. szív-, ideg-, izom- és sokízületi gyulladás. A kullancsok ellen védekezhetünk számos gyógyszerformával (pl. lemosás, fürdetés, kullancsriasztó nyakörvek, permetezés, rácsöppentéssel alkalmazott készítmények, stb.).