Jelenlegi hely

A macska chlamydiosisa

A macska chlamydiosisa a kötőhártya és a felső légutak gyulladásával járó fertőző betegség, amelyet a Chlamydia psittaci idéz elő.

Előfordulás. A macska chlamydiosisa világszerte előfordul, nálunk is megállapították. A macskák kötőhártya-gyulladása az esetek kb. 30%-ában chlamydiosis következménye. Svájcban a klinikailag egészséges macskák 5%-át, Kanadában 22%-át találták Chlamydia psittaci szeropozitívnak.

Kóroktan. A chlamydiák 0,2-0,4 μm nagyságú, coccoid alakú, sejtben szaporodó mikrobák. A fertőzött sejtekben a citoplazma-membránból származó burok (chlamys=burok, köpeny) által körülvett halmazok (citoplazmazárványok) formájában láthatók.

A chlamydiák ellenálló képessége hővel és fertőtlenítőszerekkel szemben nem nagy, 65°C-ra hevítve vagy 1-3%-os klórtartalmú fertőtlenítőszer-oldattal kezelve perceken belül elpusztulnak. A bélsárban, hörgőváladékban, magzatburkokban, továbbá beszáradva a porban is azonban kb. 3 hétig életképesek maradnak. A Chlamydia nemzetségben jelenleg több fajt különböztetünk meg, amelyek közül a C. trachomatis és a C. pneumoniae csupán az embert betegíti meg, a C. psittaci (psittacu=papagáj) azonban az állatokban és az emberben egyaránt megtelepszik.

A C. psittaci iránt gyakorlatilag az összes emlős- és madárfaj fogékony. A kórokozót eddig több mint 130 madárfajból, közöttük 57 papagájféléből izolálták. Klinikai tünetekben is megnyilvánuló betegséget főként papagájfélékben (psittacosis=papagájkór), galambokban, pulykában, kacsában, ritkábban más madarakban (ornithosis), az emlősök közül pedig kérődzőkben (vetélés, kötőhártya-gyulladás, tüdőgyulladás, ízületgyulladások, stb.), macskákban, lovakban (kötőhártya-gyulladás, légúti tünetek) és az emberben okoz, baktériumürítéssel járó tünetmentes fertőzés azonban bármely fajban előfordulhat. Kutyában esetenként szopornyicához társul C. psittaci okozta kötőhártya-gyulladás, felső légúti hurut.

Járványtan. A macskák egymástól főként belégzéssel fertőződnek, kötőhártya-, illetve légúti váladékokkal, de bekövetkezhet a fertőzés madaraktól, illetve ellő, vetélő kérődzők magzatburkaitól, váladékaitól is. A betegség leggyakrabban macskatenyészetekben, illetve macskapanziókban fordul elő, de a háztartásokban tartott macskák is megbetegedhetnek.

Tünetek. A betegség lappangási ideje macskák mesterséges fertőzését követően 3-5 nap. Kezdetben enyhe, savós kötőhártya-gyulladás alakul ki, amely gyakran egyoldali, majd később mindkét szemre kiterjed. A kötőhártya kipirult, duzzadt, fájdalmas. Elhúzódó esetekben a kötőhártya gyulladása gennyessé válik, a szemhéjak összetapadnak, a pislogóhártya előesik. A chlamydiáknak az orr üregeiben és a légutakban való szaporodása miatt orrfolyás, orrhurut, tüsszögés, köhögés lép fel, miközben az állatok egy része lázas lesz. Ritkán a mélyebb légutak megbetegedése, illetve tüdőgyulladás is kialakul.

Kezeletlen esetekben a betegség hetekre elhúzódik. Vemhes macskákban a kórokozó a méhbe is eljuthat, a kismacskák betegen, kötőhártya-gyulladással születhetnek.

Kórjelzés. Macskákban a kötőhártya-gyulladás gyakran chlamydiosis következménye. A beteg kötőhártyáról vett lenyomati készítményben, illetve kaparékból készített kenetben a fertőzött sejtek vakuolumaiban a chlamydiák festési eljárásokkal kimutathatók. A kötőhártyáról vett tamponmintákat embrionált tojás szíkzsákjába vagy szövettenyészetre oltva a C. psittaci kitenyészthető. A vérsavóban komplementkötési próbával, indirekt immunfluoreszcenciával, illetve ELISA-val ellenanyagok mutathatók ki.

Gyógykezelés, megelőzés, védekezés. A legcélszerűbb a tetraciklinekkel (oxitetraciklinnel, doxiciklinnel) szájon át végzett gyógykezelés legalább 7 napon át. A kötőhártya-gyulladás oxitetraciklin-tartalmú (OTC) szemkenőcsökkel ugyancsak jól gyógyítható. A C. psittaci a szulfonamidok, a penicillinek és az aminoglikozid antibiotikumok (streptomicin) iránt nem érzékeny. A korán abbahagyott kezelést esetenként kiújulás követi.

A megelőzés érdekében forgalomban van C. psittacit, macska-calicivírust, rhinotracheitis- és panleucopeniavírust együtt tartalmazó kombinált oltóanyag, amellyel a macskák eredményesen vakcinázhatók a chlamydiosis ellen is. A kombinált vakcinát 2 hetes időközzel kétszer adjuk egymás után, a macskakölyköknek legkorábban 9-12 hetes korban, majd évente egyszer ismét. A vakcinázással a klinikai tünetek megelőzhetők, a C. psittaci azonban a vakcinázott macskákban is megtelepszik.

Közegészségügyi vonatkozások. A C. psittaci iránt az ember is fogékony, a betegség zoonózis. Az ember legtöbbször papagájtól, kacsa, pulyka vágóhídi levágásakor, galamboktól, ritkán ellő, vetélő kérődzőktől vagy kivételesen beteg macskától, ritkán más fajú állattól fertőződik, főleg légúton. A fertőzés gyakran tünetmentes, de jelentkezhet láz, fejfájás, végtag- és mellkasi fájdalom, tüdőgyulladás, májmegnagyobbodás stb. A kórjelzésben az anamnézis, a tünetek és a vérsavók ellenanyag-titerének vizsgálata segít. A gyógykezelésre tetraciklineket vesznek igénybe. A megelőzés érdekében fontos a beteg macskák mielőbbi gyógykezelése és a macskákkal való foglalkozás során a sze­mélyi higiénia betartása.