Jelenlegi hely

Daganatok: A daganatos megbetegedések kialakulása

Macskák között is egyre gyakrabban hallunk daganatos megbetegedésekről. A betegségek gyakoribb előfordulását több tényezővel magyarázzák. Szerepet játszik benne kedvenceink átlagos élettartamának növekedése, az állatorvosi diagnosztikai eljárások fejlődése és alkalmazásának elterjedése, valamint a környezetszennyezés civilizációs ártalmai. Mindezek ellenére e betegségcsoportra sem sajátíthatjuk ki a civilizációs jelzőt, hiszen már i. e. 2000-ből találhatunk említést a rákról, sőt a kezeléséről is, ami abban az időben kén és arzén használatát jelentette. Papirusztekercsek szerint a fáraók is ismerték a rákos megbetegedések egyes típusait. A bizánci és az arab orvosok is foglalkoztak a kezeléssel. Azóta számos elmélet és feltevés uralkodott a rák kialakulásával kapcsolatban. Tudjuk-e a rák kialakulásának okát? A XXI. században az emberiség még mindig nem ismeri a rák okait, annak ellenére, hogy több daganat már gyógyítható vagy a megbetegedett macska élettartama növelhető, sok esetben az életminőség javításával együtt. A rizikófaktorok kiküszöbölésével pedig számos daganat kialakulása elkerülhető. Jellemző azonban az is, hogy a daganatos megbetegedések egyre fiatalabb macskákban jelentkeznek.

A daganatok keletkezésére több elmélet ismert, ezek egyike a mutációs elmélet, amely szerint a sejtekben olyan mutációk jönnek létre, melynek következménye korlátlan sejtburjánzás. A daganatok a sejtek betegségei. Keletkezésükkor a sejt megváltozik, rendellenesen működik és gyors osztódással, esetleg áttéteket okozva, önmagához hasonlókat hoz létre. A korlátlan növekedéshez, a sejtburjánzás kialakulásához számos elősegítő faktor szükséges. A táplálékkal bejutó anyagok egy része elősegítő jelleggel rendelkezik (pl. túlzott zsiradékbevitel), de természetesen nem egy, a rák kialakulását gátló anyagot tartalmazó tápanyag (pl. rostok, vitaminok, keresztesvirágúak csoportjába tartozó zöldségek) is ismert. Az étrend kiváltó vagy elősegítő jellegét nehéz egzakt módon alátámasztani, hiszen a rosszindulatú daganat kialakulása és felismerése között hosszú idő telhet el, amikor szinte lehetetlen rekonstruálni az étrendet és abból megfelelő következtetéseket levonni. Az önmagukban nem rákkeltő anyagok a szervezetben különböző biokémiai viszonyok mellett azzá válhatnak. Ezért sokszor csak feltételezésekre vagyunk utalva, mégis a szakirodalom alapján kb. 35%-ban kimutatható a táplálkozás szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában. Emellett (főleg az emésztőrendszeri) a daganatok megelőzésében számos táplálkozási tényező ismert: csökkentett zsiradékbevitel, rostban gazdag táplálék, zöldségek, gyümölcsök bőséges fogyasztása, túlzott fehérjebevitel kerülése, a vörös húsok helyett a fehér húsok (pl. csirke- és halhús) előnyben részesítése. Természetesen a táplálkozás mellett a rák keletkezését kiváltó vagy elősegítő egyéb tényezőket (pl. vegyi anyagok, a levegőben előforduló rákkeltők, stressz) együttesen kell vizsgálni.

A legtöbb daganat milliárdnyi vagy annál is több sejtből áll össze, mire egyáltalán tudomást szerzünk róla. A daganaton belüli sejtek sok szempontból, pl. jellegzetes alakjuk, növekedési tulajdonságaik, anyagcseréjük tekintetében különböznek a daganaton kívüli normális sejtektől. Sejtek ilyen seregének hirtelen megjelenése olyan tömegmegmozdulásra emlékeztet, mintha ép sejtek milliói egyetlen éjszakán felsorakoztak volna egy daganattömeg élvonalába. A látszat megtévesztő. Egy daganat kialakulása roppant lassú és elhúzódó folyamat. A daganatot alkotó sejtek egyetlen előd egyenes ági leszármazottai, egy olyan távoli ősé, amely éveket élt, mielőtt a daganattömeg léte nyilvánvalóvá vált. Ezen alapító tag, az áruló sejt elhatározta, hogy ezen túl a saját külön útját járja, s a testszövetek egyikében saját növekedési programot indít be. Ezt követően burjánzását nem az őt körülvevő sejtközösség szükségelteti, hanem saját belső menetrendje szabályozza. Tehát nem újoncok millióiról van szó, csupán egyetlen őstől tömegesen elszaporodott, hasonló gondolkozású leszármazottak hatalmas hordájáról. Daganatsejtek milliárdjai regenerált ősük képét öltik. Fittyet hánynak a körülöttük élő szövet és szervezet jólétére. Csakúgy, mint az alapító sejtet, őket is egy program vezérli, a fokozottabb növekedés, önmaguk megsokszorozása, korlátlan terjeszkedés elérése. Az általuk előidézett zűrzavar rávilágít arra, mennyire veszélyes a test bármely sejtjét a függetlenség egyéni mértékével felruházni. Mindazonáltal így vannak az összetett többsejtű organizmusok felépítve. Ha ezt megértjük, rájövünk, hogy a rák nem a modern kor csapása, hanem az őskortól napjainkig az összes többsejtű élőlény által hordozott kockázat. Így hát csoda-e, a szervezet több 100 milliárd sejtjét tekintve, hogy a rák a hosszú élet során gyakran előtör?