Jelenlegi hely

Az állatvédelem aktuális kérdései

Az állatvédelmi törvény 1999. január 1-től lépett életbe. 9 évig készült, természetesen sokat változtattak rajta az eredetihez képest. 1999. január 27-én életbe lépett 2 FVM rendelet is (az állat vágás előtti kábításáról és az Állatvédelmi Tanácsadó Testületek létrehozásáról). 1999. április 1-től lépett életbe 3 kormányrendelet (az állatkísérletekről, az állatvédelmi bírságról és a jegyző állatvédelmi feladatairól szóló). Jelenleg aláírás alatt vannak az állatszállításról, a gazdasági haszonállatok tartásról, a kísérlet állatok tartásáról és szaporításáról és a különösen veszélyes állatokról szóló rendeletek, ezek a remények szerint napokon belül életbe lépnek. Remélhetőleg a közeljövőben készen lesznek a szükséges rendeletek az állatvédelemmel kapcsolatos oktatásról (pl. technikusi képzés). Egyszóval óriási változások következtek be ezen a területen. Erről beszélgettem Dr. Lantos Csaba állatorvossal, a FVM állatvédelmi főtanácsosával, akihez nagyon régi ismeretség köt. Lantos doktor az állatvédelmi kérdések szakértője, részt vett a törvények és rendeletek kidolgozásában, többször járt Strasbourgban az állatvédelmi jogharmonizáció kérdésében. Ebben a tekintetben 3 kérdés konvenciója került előtérbe: a gazdasági haszonállatok, a társállatok és a kísérleti állatok tartásának kérdése. Kötetlen beszélgetésünk során a hozzám leggyakrabban intézett kérdéseket tettem fel neki. Lantos doktor a törvények és rendeletek, valamint a mindennapi realitások szempontjából válaszolt ezekre, sokszor, mivel mindketten állatorvosok vagyunk, állatorvosi szempontból is megközelítettük a dolgokat.

-Sok ember kérdezi tőlem, hogy mit tehet, ha a szomszédban vagy a közelben olyan macskát lát, amelyet nem vagy nem megfelelően gondoznak (pl. nem adnak neki enni, hosszú ideig egyedül hagyják)?

-Először próbáljuk megkeresni a tulajdonost. Ha ő nem fogékony megkeresésünkre, fordulhatunk az önkormányzat jegyzőjéhez az önkormányzati állattartási rendelet értelmében. A jegyző indokolt végső esetben megtilthatja az állattartást. A nem megfelelő tartás fájdalmat is okoz az állatnak, az egész nap teljesen egyedül hagyott állat pl. bevizelhet. Ez szélsőséges esetben állatkínzásnak számít. A tulajdonos ugyanis köteles a jó gazda gondosságával az állata megfelelő tartásáról, elhelyezéséről, etetéséről, itatásáról, ápolásáról, mozgásigényének kielégítéséről gondoskodni.

-És mi van abban az esetben, ha a szag vagy zaj zavarja a macskatartó szomszédját?

-Ebben az esetben is az önkormányzathoz fordulhat a panaszos. A jegyző, vagy megbízottja helyszíni szemlét tarthat, indokolt esetben az állattulajdonost az állat tartási helyének átépítésére kötelezheti. Végső esetben hatósági intézkedést kezdeményeztethet, korlátoztathatja, illetve megtiltathatja az állattartást. A helyszíni szemlén részt vehet az ÁNTSZ megbízottja, a hatósági állatorvos és a természetvédelmi felügyelő, veszélyes állat tartása esetén a rendőrhatóság is.

-Ehhez a kérdéshez kapcsolódhat, ami sokszor felmerül kérdésként, hogy hány macska tartható egy lakásban?

-Nem minden kerületben szól erről önkormányzati rendelet, amely meghatározza, hogy lakásonként vagy négyzetméterenként hány macska tartható egyszerre (igazság szerint a lakás belső elrendezése is válogatja). Amennyiben a tulajdonos ellenszegül a számára hátrányos önkormányzati rendeletnek, ezt akkor is be kell tartatni, illetve a sértett olyan kerületbe költözhet, ahol liberálisabb a rendelet, illetve esetleg nincs is ilyen.

-Állatorvosi kérdés is a macska életének kioltása?

-Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával gondoznia állatát. Amennyiben úgy gondolja, hogy megunta állatát, törvényben leírt elfogadható ok vagy körülmény nélkül nem oltathatja ki állata életét (elfogadható okoknak tekinthető bizonyos körülmények között, ha a macska rendszeresen megtámadja gazdáit és az idegeneket, vagy ha gyógyíthatatlan beteg). Ha ez nem áll fenn, inkább állatmenhelyre kell a macskát adni. Itt jegyzendő meg, hogy ha végső esetben túlaltatásra kerül sor, az állatorvosok ma már mindig csak humánus módon, bódítás után végzik ezt.

-Több tenyésztőről visszahallani, hogy szinte kíméletlenségig hajtatva tenyészti állatát?

-Az állatkínzás fogalmában benne foglaltatik, hogy nem szabad az állatot annak teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni (nem lehet pl. tenyészkandúrt naponta számtalanszor, kimerülésig fedezésre kényszeríteni). 

-Az ivartalanításról rendelkezik-e a törvény?

-A rendelet engedélyezi, a tulajdonosra bízza. Célszerű a súlyos örökletes tulajdonságokkal terhelt macskák ivartalanítása.

-Bár még sok kérdést biztosan nem érintettünk, nagyon köszönöm a beszélgetést!

-Üdvözlöm a Macska Magazin olvasóit!