Jelenlegi hely

Agyvelőgyulladások és más agyvelőbetegségek

Kórokok. Az agyvelőgyulladások lehetnek vírusos eredetűek, ilyen pl. a veszettség. Gennyesztő baktériumok ráterjedéssel a környező szervekből, valamint a véráram útján, főleg agyvelőgyulladásból kerülnek a központi idegrendszerbe és okoznak agy- és agyhártyagyulladást. Baktériumtoxinok okozzák a tetanusz és a botulizmus idegrendszeri következményeit. Anyagforgalmi eredetű agyvelői tünetek oka lehet a májelégtelenség és a vesebetegség. A fizikális kórokokhoz tartoznak az agyi traumák és a hőguta.

Tünetek. Magatartás- és viselkedési zavarok: személyek, tárgyak, helyek fel nem ismerése, depresszió, érdektelenség, izgatottság, ingerlékenység, agresszivitás, dühöngés, aluszékonyság, kényszermozgások, kényszertesttartások, bő vizelés, étvágyfokozódás, -csökkenés. Görcsrohamok, görcsök: az egész izomzatra terjedő vagy rángógörcs. Egyes izmokra korlátozódó görcsök. Eszméletvesztés, kóma. Az agyvelői idegek károsodása: kancsalság, vakság, állkapocslógás, nyelészavar, gégebénulás, garatbénulás, egyensúlyzavar.

Kórhatározás. Annak a meghatározása, hogy az agyvelői tünetek, milyen betegségből származnak, a kórelőzményi adatok, a betegvizsgálat és a lefolyás figyelembevételével lehetséges.

Kezelés, kórjóslat. Az agyvelőgyulladások, akár vírusos, akár baktériumos eredetűek, igen súlyos beszámítás alá esnek, és azokat eredményesen gyógykezelni nem vagy alig lehet. Hasonlóan rosszak a súlyosabb agyi traumák kilátásai is. A szervi elégtelenségből származó, toxikus eredetű agyi elváltozások kezelése és kimenetele az alapbetegség függvénye.