Jelenlegi hely

Nyári veszélyek

A toklász veszélyei

A toklász veszélyeiA nyáron általában sok kutya szenved a toklásztól. A toklász főleg a száraz, nyári hónapokban (legjellemzőbben júliusban és augusztusban, de egyéb meleg hónapokban is) gyakori. Ez a kicsi növénydarab tulajdonképpen a gyakori fűféle gyomnövény, az egérárpa kalászának egy része. A meleg nyári hónapokig az egérárpa megnő, kalászosodik, majd a kalásza kiszárad, elkezd szétesni és ennek a kiszáradt kalásznak a részei, a toklászok mindenfelé széthordódnak, mindenre ráakadva, mindenbe beleszúródva elterjednek. A toklászok a hegyükkel képesek mindenbe belefúródni. Amibe pedig már befúródtak (legrosszabb esetben a kutyusok egyes szervei), abban képesek befelé haladni, vándorolni, viszont kifelé haladni vagy kiesni sohasem képesek. Sok kutyus szenved tehát a toklászokkal való találkozástól. Leggyakrabban a hosszú, lógó fülű kutyák fülébe, de ritkábban az álló fülűek külső hallójáratába kerülnek toklászok. Ezenkívül még gyakran a finomabb bőrű szervekbe (pl. a lábujjak között, a hónaljtájékon, a here körül, a péra körül, stb.) is kerülhet toklász, de a legszerencsétlenebb esetekben az orrlukakba, esetleg a szem kötőhártya-zsákjába, a fogínybe is befúródhat ez a képlet.

Ha a fülbe kerül a toklász, friss esetekben hirtelen fájdalmat jeleznek a kutyák, fejüket féloldalt tartják. Később a külső hallójárat gyulladása alakul ki. A toklász szinte pillanatok alatt olyan mélyre juthat a fülben, hogy azt szabad szemmel nem, csak fültükörrel (otoszkóp) láthatjuk. A toklászt haladéktalanul el kell távolítani úgy, hogy az a lehető legkisebb sérülést okozza. Mivel az érdes felületű növényrész felsérti a hallójárat finom hámrétegét, az a későbbiekben gyulladásos lesz, ezért a szennyeződésektől és váladéktól speciális fülmosó folyadékkal tisztítsuk meg a fület. Naponta kétszeri alapos tisztítás után a megfelelő fülcseppel kell kezelni az állatot. Nagyon fontos, hogy mielőbb menjünk állatorvoshoz az ilyen tüneteket látva, nehogy a későbbiekben kialakuló idültté vált külső hallójárat gyulladás miatt operálni kelljen kutyánkat. Ilyenkor fel kell tárni a hallójáratot a dobhártyán túl is. Az így kivarrt hallójárat gyógyulása hosszú időt vesz igénybe, nem beszélve a műtéti kockázatról.

A finomabb bőrű szervekbe került toklász néha nagy távolságokra képes eljutni a bőr alatt, súlyos gyulladást okozva. A toklászt nagyon nehéz megtalálni, az elaltatott állatban pontosan preparálva kell megkeresni a sipolyjárat okozóját. A gyulladás miatt a terület igen vérzékennyé válik. Megelőzésként ajánlatos a lábujjak közötti szőrt egészen rövidre nyírni, hogy a toklász ne tudjon a hosszú szőrszálak között megtapadni és befurakodni a bőrbe.

Hirtelen fellépő és szűnni nem akaró prüszkölés, esetleg egyoldali véres orrfolyás esetében gondolhatunk arra, hogy toklászt szippantott fel kutyánk, amelyet ritka, szerencsés esetben a garaton keresztül lenyelhet. Friss esetben fültükörrel rálelhetünk a toklászra. Szerencsétlen esetekben azonban a toklász olyan mélyen akad el az orrüregben, hogy nem lehet látni, eltávolítása kívülről nem lehetséges. Így az orrüreget fel kell nyitni, az orrcsontot el kell fűrészelni, a gyulladásos orr nyálkahártyájának egy részét ki kell venni. A nehéz műtéten átesett kutyák gyógyulása igen hosszadalmas.

Szintén hirtelen kezdődő egyoldali kötőhártya-gyulladás, amelyet erős hunyorítás, fájdalmasság, sokszor zárt szemrés kísér, mindenképpen a kötőhártya-zsák átvizsgálását indokolja. Bódítás vagy helyi érzéstelenítés után a pislogóhártya emelésével átvizsgáljuk a kötőhártyazsákot, majd csipesszel kiemeljük a növényrészecskét. 

Hőguta

HőgutaSajnos gyakori a forró nyári napokon, hogy a kétségbeesett tulajdonosok rohannak az állatorvosokhoz eszméletlen kutyájukkal. Leggyakrabban a tűző napon felhúzott ablakkal parkoló autóban hagyták kedvencüket vagy megfelelő vízfogyasztás biztosítása nélkül futtatták, esetleg más nehéz fizikai munkát végeztettek vele. A kutyák állandó testhőmérsékletű állatok, a normál testhőmérsékletük kb. 38-39°C, ezt az értéket a hőszabályozó központok kontrollálják. Ha a testhőmérséklet kb. 41°C felé emelkedik, a szervezet hőszabályozási lehetőségei kimerülnek. A hőleadás a kutyáknál csak a nyelven és a talppárnák közötti részen lehetséges, bőrükön nincsenek verejtékmirigyek. A kezdetben erős lihegés, majd zihálás (elkékül a nyelv), sokkos állapot, később remegés, görcsök, elesettség, végül ájulás, tudatvesztés és kómás állapot áll be, beavatkozás nélkül elpusztul kedvencünk. A gyógykezelés lényege a hűtött infúziós oldat, vízhajtó és sokktalanító beadása, valamint természetesen az egész test, főleg a fej hűtése.

Néhány jó tanács a kánikula idejére:

- Soha ne hagyjuk kedvencünket magára gépjárműben, még árnyékban és lehúzott ablaknál sem! Lehetőleg ne is vigyünk magunkkal kutyát a forró napokon, mert ilyenkor egy közlekedési dugó a kutya számára végzetes is lehet! Ha feltétlenül szükséges, akkor inkább kora reggeli és késő esti órákban szállítsuk őket! Semmiképpen ne futtassuk, tréningeztessük kutyánkat nagy melegben! Idős és szívbeteg kutyára különösen vigyázzunk! A déli fekvésű lakásokban húzzuk el a sötétítő függönyt és kapcsoljuk be a ventillátort! Fedjük le a kutyaházat kartonnal! A beton aljzatú, napsütötte kutyaház betonját naponta többször locsoljuk meg!

 

Fürdés

FürdésKutyánkat általában csak ritkán kell fürdetni, inkább rendszeres szőrkefélésre van szükség. Nyáron azonban sokszor nagy a forróság, könnyebben összepiszkolhatja magát kedvencünk, esetleg csak a játék kedvéért a kutya is a családdal együtt úszik a tóban vagy folyóban. Kutyánk bőrét és szőrét vékony zsírréteg védi a nedvességtől és baktériumoktól, gombáktól. A gyakori samponos fürdetés eltávolítja ezt a védőréteget és korpásodást, viszketegséget okoz. Ha az eb piszkos, többnyire elegendő langyos vízzel (speciális kutyasampont, ne emberi samponokat használjunk) lezuhanyoztatni. Olykor az is megteszi, ha csak a sáros mancsokat öblítjük le. Zuhanyoztatáskor nagyon ügyeljünk arra, hogy ne menjen víz kedvencünk fülébe, ha ez mégis megtörténik, törüljük nyomban szárazra a füleket belülről. Ha a fülkagyló belülről nedvedzik, az külső hallójárat gyulladáshoz vezet. A szemhéjak nedves ronggyal is letörölhetőek. A dús és hosszú szőrű ebek (pl. puli, komondor) nyaranta bizony gyakorta szenvedhetnek a nagy hőségtől, kiváltképpen akkor, ha még hideg éghajlathoz szokott állatokról van szó, már ami eredeti hazájukat illeti (pl. szamojéd, malamut). Így szőrüket a nagy nyári meleg idején rövidre vághatjuk, hogy jobban bírják a viszontagságokat. A hűvösebb őszi napok idejére aztán szőrük visszanő.

Dr. Horváth Dávid