Jelenlegi hely

Németh Lajos kedvence, az alaszkai malamut

Németh Lajos 1975 óta, vagyis az Egyetem elvégzése óta munkatársa az Országos Meteorológiai Szolgálatnak napjainkig. A médiákkal való kapcsolata régre, 1977-re vezethető vissza, amikor is január 17-én először megszólalt a Kossuth rádió Déli krónika című műsorában. 1980-tól látható a képernyőkön, először péntekenként az 5 perc meteorológia című adást vezeti az MTV1-en, majd ahol csak élő időjárás jelentés előfordult, látható volt (Ablak, Híradó, Hírek, Hét, stb.). 1997. október 4-én sugárzott először a TV2 kereskedelmi adó, Németh Lajos már az első napon vezette az időjárás jelentést, azóta is ennél az adónál láthatjuk naponta. Jelenleg az Országos Meteorológiai Szolgálat Média Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője, TV-adókat, rádiókat, újságokat lát el információkkal a várható időjárásról. Természetesen a szakmai munkáját sem hanyagolta el, a mai imád megbirkózni az időjárás rejtelmeivel. Emellett rendszeresen sportol, jelenleg is maratoni távra készül, alaszkai malamut kutyájával együtt edz.

-Mindig is volt valamilyen állatod?

-Vámosmikolán, a Börzsönyben születtem, tehát vidéki gyerek vagyok, ahol állatokkal voltam körülvéve. Kutyát mindig tartottunk, legkedvesebb és legemlékezetesebb a Lord nevű német juhászkutyám volt. Amikor felkerültem Budapestre, sajnos nem tarthattam kutyát, ugyanis kis alapterületű, emeleti lakásban laktam. Nekem pedig az elvem az, hogy egy állatnak nem jó a bezártság. Mivel azonban hiányzott a kutya, megfogadtam, ahogy kertes házba költözünk, azonnal szert teszünk egyre. Őrbottyánban nagy a kertünk, így a helye megvolt Emilnek.

-Hogy döntöttél az alaszkai malamut mellett?

-Mint minden jó házasságban, nálunk a feleségem hozza a döntéseket, akit nagyon szeretek. Ő pedig valahogy mindig alaszkai malamutot szeretett volna. Nem is csalódtunk Emilben, nyugodt, szelíd, társas lény. Nagyon érdekes az is, hogy egyszerű volt rátalálnunk, ugyanis az őrbottyáni házunkban laktak a tenyésztői, tőlük vettük a házunkat. 1999 áprilisában született, kicsi kora óta velünk van, a házmustra egyben az alom megtekintését is jelentette számunkra. Természetesen nekünk ő volt a legszebb és a legrátermettebb a tíz kis malamut közül.

-Hogy kapta az Emil nevet?

-Ennek is érdekes a története. Móni lányom Finnországban él. Van egy kabalaállata, amit szintén Emilnek nevezünk már régóta. Így most már van egy élő Emilünk is, szerencsére. A másik ok pedig, hogy lányunkkal rendszeresen e-mail-en keresztül tartjuk a kapcsolatot. Ezt a kommunikációs módot magunk között csak emilezésnek hívjuk.

-Milyen a kutya természete?

-Most tényleg nem az északi kutyáknak akarok jó reklámot csinálni, de Emil ideális társ. Szolid és szófogadó. Jelenleg még vannak úgynevezett egyénieskedő periódusai, amit én a „tízenéves (teenager) kornak” tudok be. Néha megsértődik, olyankor önfejű. Az egyedüllét volt az oka annak, hogy sokat ásott a kertben, pl. a terasz alatt már kész barlangja van, ahol a nyári melegben hűsöl. Most egy társról gondoskodunk számára. Viszont teljesen szobatiszta, annyira, hogy még a kertben sem pottyant le semmit, véletlenül sem, hanem megvárja az esti erdei sétánkat. Ami pedig a legfontosabb számomra, hogy nála ideálisabb edzőtársat a futásban nem találnék. Most éppen maratoni távra készülünk együtt. Én vagyok a falkavezér, ő a végletekig követ. Óriási a mozgásigénye, az erdőben gyakran megpillant egy nyulat vagy őzikét, amit hosszú ideig kerget végkimerülésig, de elfogni még természetesen nem sikerült neki semmit idáig. Tehát csak annak ajánlom ezt a fajtát, akinek van ideje a kutyája számára mozgáslehetőséget adni. Fürdeni is imád, magától ugrik bele az erdő melletti halastóba és nagyon élvezi az úszást.

-Hogy viselkedik Emil a többi kutyával?

-Emil nagytestű, szelíd, abszolút jóindulatú kutya. A támadó magatartással közeledő kutyát sem rohanja le. Nem harap, inkább a testével dönti le az agresszív kutyákat.

-Megfigyeltél-e valamit a kutyádon az időjárás-változások előtt?

-Rajta semmit, nem fél semmitől, imád esőben és viharban is futni. Viszont volt egy érdekes esetem még Lord kutyámmal. A Tátra felöl óriási vihar közeledett Vámosmikola felé, otthon mi még semmit sem láthattunk, de Lord hirtelen berohant a lakásba. Ezt én annak fogtam fel, hogy az élő szervezetek nagyon érzékenyen reagálnak az időjárás változásaira.

-Végül milyen telet jósolsz a kutyáknak?

-Remélem lesz hó, mert már beszereztem egy szánt. A havat imádja, a télen már ereje teljében lévő felnőtt kutya lesz, feltétlenül be akarjuk fogni és szánkózni szeretnénk.