Jelenlegi hely

Agárversenyek

Az agarak versenyeztetésének eredete a távoli múltban keresendő. Ezekkel a nyulánk testű, sebesen vágtázó, vadászó kutyákkal már sok ezer éve vadászik az ember nyúlra, szarvasra és antilopra. A kelták voltak azok, akik először rendeztek agárversenyeket és ezek által váltak népszerűvé az agarak a görög és a római kultúrában is. 1997 után már Magyarországon is rendeznek coursing versenyeket. Érdekes, hogy amerikai tudósok vizsgálatai szerint pozitív összefüggés van az agarak szívnagysága és versenyeredményei között. Az agarak genetikusan nagyobb szívvel születnek. Míg a többi kutyafajtánál a szív csak a testsúly kb. 0,8%-át teszi ki, agaraknál ez az arány kb. 1,2-1,4%. Ennek következtében képesek csaknem 70 km/óra sebességet elérni ezek a kutyafajták. A versenyekkel kapcsolatos fontosabb és gyakoribb állat-egészségügyi problémák a következők:

Külső sérülések, vérzések: különösen gyakori a mancsok párnáin a seb. Az erősen bekoszolódott sebet hideg vízzel mossuk ki, amelyet óvatosan locsolunk a sérült részre. Fertőtlenítsük le a vérző területet. A mancsok sérülésekor tegyünk mindig a lábujjak közé vattapárnákat, hogy nyomáskárosodás ne érje az állatot. Elsősegélyként az összefogott vágásra steril nyomókötést tegyünk rá. Erős vérzés esetén, ha más lehetőségünk nincs, csak maximum 15 percig hagyjunk fel szorítókötést, ugyanis a lekötött szövetek maradandó sérülést szenvedhetnek. A nyomókötés kevésbé veszélyes. Természetesen rögtön állatorvoshoz kell szállítani a sérülteket. 

Sportsérülések: leggyakrabban a térdízületben keletkeznek. A hirtelen fellépő fájdalom a későbbiekben enyhülhet annyira, hogy a baleset után csak hónapokkal később sikerül megállapítani. A térdízület két keresztező szalagja közül az első elszakadhat hirtelen ugrás közben, amikor az állat túlsúlya teljesen a hátulsó végtagjaira kerül. A sántaság nem mindig súlyos, mert a szalagszakadása lehet csak részleges, tehát néhány rost még funkcionálhat, de ezek a térdízület stabilizációját már nem biztosítják. A későbbiekben a combcsont térdízületi felülete a lábszárcsont megfelelő ízületi felületéhez képest rendellenes elmozdulást mutat, ami instabilitást eredményez. Egyes esetekben a két ízületi felszín közötti ún. C porcok is leválhatnak, ami tovább növeli az ízület károsodását és a fájdalmasságot is. Esetleg leválhat még a combcsont ízületi felületéről is porcrészlet. Friss esetekben a térdízület duzzadt egy kissé. A kezelést a minél hamarabbi műtéti megoldás jelenti, aminek lényege az eredeti térdszalag pótlása. A beavatkozás után a végtagot nem szükséges rögzíteni, de az állat csak pórázon, lassan és egyenes talajon közlekedhet. Csak kb. 3 hónap után szabad fokozatosan terhelni a végtagot.

Eszméletlen állapot, hőguta: az agárféléknél gyakran fordul elő a malignus hyperthermia (hyperpyrexia), ezek a fajták erre az elváltozásra fokozottan érzékenyek. Az állatorvosok erre az agárféléken történő altatásos beavatkozásoknál is nagyon figyelnek. A hőségben a kutyák vérkeringése összeomolhat, már nem bírnak a lábukon állni, nehezen lélegzenek. Tegyük szabaddá a légutakat (a nyelvet hosszan húzzuk ki a szájból, távolítsuk el a szájüregből az esetleges hányás maradékát), fektessük a kutyát az oldalára. A hőgutától szenvedő kutyát vigyük azonnal hűvös helyre, árnyékba, fröcsköljük le hideg vízzel és tegyünk az egész testére hűvös borogatást. Legyezzünk a kutyához friss levegőt. Az ilyen állapotban lévő kutyát vigyük állatorvoshoz haladéktalanul, aki hideg infúzióval, vízhajtóval és sokktalanítóval próbálja megmenteni kedvencünket.  

Mioglobinuria (izomfesték-vizelés): az agarak számára kifejezetten káros, ha a verseny előtti néhány napban nem eddzük őket és a megszokottnál több táplálékot adunk nekik. Ugyanis kialakulhat az igen ritka mioglobinuria nevű betegség, amely a verseny után a következő tünetekkel jár: levertség, bágyadtság, kötött mozgás és a jellemző sötétbarna vizelet. A betegség oka az, hogy a pihentetés alatti időszakban az izmokban felhalmozódó tartalék tápanyag (glikogén)  a verseny alatti stresszhatás következményeként ürülő hormonok hatására túl gyorsan bomlik le az izmokban. A nem kellően bemelegített állatokban a hajszálerek megnyílása lassan következik be, ezért nem kapják meg az izmok a lebontáshoz szükséges oxigénmennyiséget, így oxigénhiányos környezetben jelentős mennyiségű tejsav keletkezik. A tejsav felhalmozódásának helyi hatására az izomfehérje károsodása alakul ki, amely az izomrostok megduzzadásával jár. A megnagyobbodott izomrostok összenyomják a vénákat és kapillárisokat. Ezzel fokozódik a helyi vérkeringési elégtelenség, amelynek eredményeképpen a savanyú természetű bomlástermékek elszállítása is késedelmes lesz. Az izomelváltozás okozta fájdalom következtében ugyancsak stresszhatásra ürülő hormonok szabadulnak fel. Ezért még emelkedik a tejsav mennyisége az izmokban. Az egész folyamat végeredményeként az izomsejtek membránjai károsodást szenvednek, így kerül az izomfesték a keringésbe, végül így ürülhet a vizelettel. A betegség korai szakaszában az állatorvos még megmentheti a beteget infúziós és gyógyszeres terápiával, azonban a későbbiek során kezelés nélkül könnyen végzetessé válhat a betegség, az idült veseelégtelenség miatt.

Nem megfelelő táplálás, koprofágia (ürülékevés): aki a kutyájától kiváló sportteljesítményt kíván, adjon neki könnyen emészthető és energiában gazdag, magas zsírtartalmú táplálékot. A folyamatosan sportoló ebek a szükséges energia 70-90%-át zsír-anyagcseréjükből merítik. Hogy ez a zsír kellő módon beépüljön az izmokba, a szöveteknek L-karnitinra van szükségük. A kutyák nem képesek az L-karnitint előállítani, illetve a szervezetben visszatartani, az étellel kell mindig kellő utánpótlást kapniuk. Főleg a friss hús tartalmaz nagy mennyiségben L-karnitint, de egyes kiegészítő tabletták is kaphatók a kereskedelmi forgalomban. Ásványianyag-, vitamin-, valamint energiahiány esetén jelentkezhet az a jelenség, hogy kutyák saját ürüléküket eszik ( koprofágia ), így például a csúcsteljesítményt igénylő agarak fanyalodhatnak erre, ha nem kapnak elegendő mennyiségű és minőségű táplálékot. 

Dr. Horváth Dávid