Jelenlegi hely

Porckorong-sérv (hernia disci intervertebralis)

A hátulsó testfél bénulását tacskó kutyákban szinte kizárólag a hátágyéki csigolyák porckorong-sérve okozza, ezért is nevezik erre a kutyafajtára nagyon jellemző betegséget köznapi szóhasználatban tacskóbénulásnak. Tacskókon kívül még más kisebb testű kutyáknál is jellemző a betegség (chondrodystrophiás fajták), de a nagytestű kutyákban is előfordulhat. A magyarázat, hogy miért a rövid lábú, kistestű fajták (pl. tacskó, pekingi palotakutya, francia bulldog, uszkár, beagle, stb.) és ezek keverékei betegszenek meg gyakrabban, még nem teljesen bizonyított. A feltételezés a következő: ezeknél a fajtáknál a tenyésztők a lehető legrövidebb lábakra törekedtek. Az úgynevezett törpe-gén, amely a rövid lábakért felelős, nemcsak fiatalabb korban megszünteti a csontok hosszanti növekedését, hanem elősegíti a csigolyák közötti porckorongokban a mészsók lerakódását, és így a porckorong korábbi deformálódását, elmeszesedését.

A gerincoszlop csigolyákból áll, a csigolyák közötti porckorongok pedig rugalmas ütköző szerepét töltik be két szomszédos csigolya között, így megkönnyítik a gerincoszlop hajlékonyságát. A porckorongok egy külső rostos gyűrűből és egy belső kocsonyás magból állnak. A kocsonyás mag a gerincoszlop mozgása közben keletkező nyomást párnaként minden irányban elosztja, a rostos porc pedig továbbítja a rá hirtelen ható nyomást. A gerinccsigolyák hozzák létre a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő foglal helyet.

A csigolyák közötti porckorong degenerációja tacskókban már fiatal korban létrejöhet. A porc hialinizálódik, átépül, degenerálódik, elmeszesedik. Így a porcra gyakorolt nagyobb nyomásra a porckorong külső rostos gyűrűje teljesen átszakad, a belső kocsonyás magja pedig hirtelen a gerinccsatornába nyomul. Ekkor, ha a gerincvelő súlyosabban sérül, elhal, gyors hátsó testfél bénulás következik be. Helyileg bevérzés és gyulladás kísérheti a folyamatot. Külsőleg előszőr a hátulsó testfél fájdalmassága tűnik fel először, a kutya nem szívesen lépcsőzik, nem ugrál, púposít, nehezen ürít bélsarat, már hátsó testfelének enyhe érintésére vagy simogatására is erős fájdalommal jelez. Amikor a nyomóerő, a bevérzés a gerincvelőt sérti, a kutya hátsó testfele egyik pillanatról a másikra hirtelen megbénulhat. Ennek kialakulása bekövetkezhet például az állat egy, a gerincoszlopot terhelő hirtelen mozdulatával, mint például ágaskodás, hirtelen ugrás, stb. A hátulsó testfél bénulása annak első napjaiban általában merev jellegű. A hátulsó lábak izomzata kemény, a láb az izületeknél alig hajlítható. Ezt a merev jellegű bénulást a későbbiek folyamán petyhüdt bénulás váltja fel. Ekkor már a két hátsó láb szinte élettelen, a kutya jellegzetes testtartásban, összegörnyedt gerincoszloppal, a hátulsó testrészét két elülső lábára támaszkodva vonszolja maga után. Általában a kezdeti, merev bénulásos szakaszban elmarad a vizelet- és bélsárürítés. A petyhüdt bénulásos szakaszban pedig a vizelet elcsorog, az állat nem tudja visszatartani, a végbél tátong és a farok bénultan lóg. A has és a hát bőrén érintésre érzéketlen területek ismerhetők fel, amelyeket túlérzékeny sáv övez.

Ha a porcsérv a gerincvelő nagyobb részében elhalást váltott ki, a bénulásos tünetek nem fognak javulni, gyógyulás nem remélhető. Ha azonban a bénulás inkább a gerincvelő bevérzéséből eredő működészavarára vezethető vissza, akkor lehetséges még a gyógyulás. Az idő előrehaladtával azonban egyre rosszabbak lesznek a gyógyulási esélyek.

A gyógykezelés lényege az enyhébb, illetve kezdődő esetekben még lehet belgyógyászati és fizikoterápiás, azonban súlyosabb esetekben szinte biztos, hogy csak a műtéti gyógykezelés hozhat javulást. A gyógyszeres kezelés lényege a nyugtatás és gyulladáscsillapítás, a mozgáskorlátozás, a vizelet és a bélsár eltávolítása mesterséges úton, a hátulsó végtagizomzat masszírozása, mozgatása. A műtéti gyógykezelés jelentheti a gerincvelőt nyomó előesett kocsonyás mag eltávolítását, illetve a csigolyaívek részleges vagy teljes eltávolítását.

Dr. Horváth Dávid