Jelenlegi hely

Mennyire szeressük kutyáinkat?

Bár kedvenceinket nagyon szeretjük, kötődünk hozzájuk, mégis felhívnám a figyelmet arra, hogy a túlzott szeretetnek lehetnek súlyos következményei, mind kedvencünkre, mind önmagunkra nézve.

- A túlzott szeretet káros következményei kedvencünkre nézve:
Van, aki úgy gondolja, hogy kutyája akkor lesz egészséges és tiszta, ha gyakran megfürdeti. Azonban kutyánkat általában csak ritkán kell fürdetni, inkább rendszeres szőrkefélésre van szükség. Kutyánk bőrét és szőrzetét vékony zsírréteg védi a nedvességtől és baktériumoktól, gombáktól. A gyakori samponos fürdetés eltávolítja ezt a védőréteget és korpásodást, viszketegséget okoz. Ha az eb piszkos, többnyire elegendő langyos vízzel lezuhanyoztatni. Tisztításhoz speciális kutyasampont, ne emberi samponokat használjunk. Néha elég, ha csak a sáros mancsokat öblítjük le. Zuhanyoztatáskor ügyeljünk arra, hogy ne menjen víz kedvencünk fülébe, ha ez mégis megtörténik, törüljük nyomban szárazra a füleit belülről. A szemhéjak nedves ronggyal is letörölhetőek.

Az ünnepi ínyencségek is vezethetnek balesethez (pl. Karácsonykor mindenki kedvezni akar kedvencének). A kocsonyából a disznókörmöt tilos odaadni, mert azt egyben nyelik le, ami bélelzáródást okozhat. A csülökcsont fejét ugyancsak nem tanácsos kutyának adni, a bőrkét is csak kis mennyiségben. A bordacsontok (oldalas) beékelődhetnek a felső szájpadlás kétoldali fogai közé. A halat nem igazán szálkázzák ki a kutyák. A sültpulyka combcsontja erősebb, mint a csirkecsont és szálkásan törik, ezt sem tanácsos kutyáknak adni. A bejglitől, szaloncukortól és egyéb édességektől is óvjuk kutyánkat. A csokoládé és a kakaó pedig akár halálos mérgezést is okozhat nagyobb adagban. A csokoládéban lévő egyik hatóanyag kutyákban már kis adagban is halálos mérgezést okozhat élénkítő és izgató hatása miatt. A keserű csokoládé veszélyesebb, mint a tejcsoki. Kis mennyiségű csokoládé hatására a kutya felélénkül, föl-alá rohangál a lakásban, az udvaron, izgatottabb, nyugtalanabb lesz. Nagy mennyiségek hatására idegrendszeri zavarok lépnek fel. A kutyák ilyenkor tűzforróak, testük görcsben van, remegnek és rángatóznak. A kialakult szívritmuszavar válhat végzetessé. A hosszú távon, kis mennyiségekben adott édességek mellékhatása pedig az elhízás, ami megrövidíti a kutya életét, szívbetegséghez, májelégtelenséghez, cukorbetegséghez vezet.

foglepedék és fogkövesség kialakulását és növekedését a táplálkozási szokások és a táplálék jelentősen befolyásolják, pl. aki mindig főtt, darabolt, pépesített, leveses ételeket, konzerv tápokat etet kedvencével (szegénynek ne kelljen annyit rágni), ezzel csökkenti a fogfelszín öntisztulásának lehetőségét. A fogkövessé pedig nem csak esztétikai kérdés. Az ilyen állat gyakran nyálzik, lassan eszik, nehezen és nem szívesen rág, a darabos és száraz ételféleségeket nem fogadja el, feltűnő az émelyítően büdös szájszag. Elhúzódó esetben az íny vörösesen begyullad, a gyulladt íny sorvadásnak indul, ennek következtében a foggyökér szabaddá válik, a fog meglazul, majd kihullik. A fedetlen foggyökér a fogkövek felületén lévő nagyszámú baktériumtól könnyen fertőződik, ami tályogok kialakulásához vezethet. E súlyos eseteket gyakran kíséri a gyulladt íny vérzése és a fogkővel érintkező száj-nyálkahártya fekélyes gyulladása. Súlyos fogkövesség esetén az itt élősködő baktériumok elárasztják a belső szerveket és azok megbetegedését okozzák, valamint a kutya és a gazda mandula- és garatgyulladás veszélyének is ki van téve.

- A túlzott szeretet következményei önmagunkra nézve:
Amennyiben nem oltatjuk be a fertőző betegségek ellen kedvencünket, nem féregteleníttetjük rendszeresen őket és ezek után nem tartjuk meg a szükséges minimális higiéniás rendszabályokat (tehát ölelgetjük, csókolgatjuk őket, velünk alszanak egy ágyban), elkaphatunk tőlük emberre is veszélyes fertőző betegségeket, amiket állatokban előforduló vírusok, baktériumok, gombák és férgek okoznak.

veszettség vírusos betegség, amely emlősökben a klinikai tünetek megjelenését követően rendszerint halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladás formájában zajlik le. A veszettség típusos lefolyásakor a viselkedés megváltozását követően általában fokozott ingerlékenység, támadó magatartás, majd bénulásos tünetek jelentkeznek, először többnyire az állkapocs- és a szemmozgató izmokban (lógó állkapocs, nyálzás, kancsalság). A csendes veszettség során a kezdeti levertség ingerlékenység nélkül megy át bénulásba. A beteg állatok a garatizmok fájdalmassága miatt általában nem tudnak nyelni (víziszony).

Kutyák leptospirosisának előidézésében baktériumok játszanak szerepet. A fertőzés az esetek többségében tünetmentes marad. Klinikai tünetekkel járó, heveny leptospirosis többnyire 1-2 évnél fiatalabb kutyákban fordul elő, idősebb kutyákban inkább a betegség idült formája jelenik meg. A betegség lappangási ideje 1-3 hét. Fiatal kutyákban heveny lázas tüneteket, étvágytalanságot és sárgaságot okoz. A néhány napig tartó magas lázat követően a nyálkahártyák, a hasalji bőr és a combok belső felületének a bőre is sárga, a vizelet barnás színű, a máj és a vese fájdalmas. Súlyosabb esetekben az állatok hánynak, hasmenésük van, a bélsárban vércsíkok láthatóak. Ritkán idegrendszeri tünetek után elhullásban végződhet a betegség. Idősebb kutyákban idült vesegyulladás alakul ki, ilyenkor a kedvetlenség, levertség, étvágytalanság, hányás, hasmenés a jellemző. Gyakran ürítenek vizeletet, feszesen, púpos háttal mozognak, a vese fájdalmas. A lehelet bűzös, a száj nyálkahártyáján és a nyelvszélen fekélyek keletkeznek. A veseelégtelenség tüneteit mutató kutyák rendszerint a kezelés ellenére is elhullanak.

A kullancsok a leggyakoribb terjesztői a baktérium okozta Lyme-kórnak, amely elsősorban az ember fertőző betegsége, de a kórokozó iránt az összes melegvérű állat is fogékony. A fertőzött kullancs szúrását követően az állat bőrén a szúrás utáni néhány nap elteltével kör alakú bőrpír képződik, amely napok múlva növekszik és a szúrási ponttól kezdődően a bőr visszanyeri eredeti színét (ezt a kokárdaszerű bőrelváltozást, bőrgyulladást krónikus vándorló bőrgyulladásnak nevezik). A szúrási ponthoz legközelebbi nyirokcsomók pedig megduzzadnak. Miután a kórokozó baktériumok betörtek a véráramba, a beteg lázas, étvágytalan, bágyadt lesz, de a tünetek nem jellemzőek. Ezután néhány hét vagy hónap múlva a belázasodó betegnek általános tünetei lesznek, pl. rossz közérzet, hányinger, bágyadtság, testszerte a nyirokcsomók megnagyobbodása és szőrhullás. Szív-, ideg-, izom- és sokízületi gyulladás is jelentkezhet. A legtöbb kutya sántaság és ízületi fájdalmak miatt kerül állatorvoshoz, de gyakoriak a szívpanaszok, a teljes lesoványodás, az idegrendszeri- és bőrtünetek is.

gombás bőrbetegségek beteg állattal való közvetlen érintkezéssel vagy a gombaspórákat átvivő ragályfogó tárgyakkal (pl. ruha, fekhely, kozmetikai eszközök, cipőtalp, stb.) jönnek létre. A bőrelváltozások kialakulását elősegíti a bőr és a szervezet általános ellenálló képességének csökkenése. A fertőződés és a betegség megjelenése között általában 8-10 nap telik el, de lehet a lappangási idő jóval hosszabb is. Fokozott hámlás, pikkelyezés, a szőrszálak letöredezése és kihullása alakul ki (tipikus esetben különböző nagyságú, általában kerek, erősen korpázó, pikkelyező vagy szőrtelen foltok láthatóak). A kezdeti elváltozások nem viszketnek. A foltok szélén a bőr erősen kipirul, a foltokat vékony pörk fedi, ezekhez az elváltozásokhoz mérsékelt viszketés is társul. A másodlagos baktériumok okozta fertőzések következtében gennyes bőrgyulladás is kialakulhat az elváltozások helyén. Súlyos esetben a karmok megbetegedése is megfigyelhető, ilyenkor a karmok rendellenesen növekednek, szürkéssárgásan elszíneződőek, felrostozódnak és morzsalékonyak.

fonál- és galandférgek kutyáink leggyakrabban előforduló elősködői. Az orsóférgek a vemhes szukák méhlepényén áthatolva, más férgek az anyatejjel fertőzik az újszülötteket. A szoptató szukák a kölykeik nyalogatása során is fertőzhetnek. A fertőzött állatban a férgek a test különböző részeibe vándorolnak, egyes férgek a bélcsatornában élősködnek, a bélsárral is ürülnek. Felnőtt állatokban a lenyelt peték a bélbe kerülnek és lárvákká fejlődnek, ezek a lárvák elvándorolnak. A férgek károsító hatása a lárvavándorlás során bekövetkező károsodásra (pl. májgyulladás, tüdőgyulladás, stb.) és a felnőtt férgek káros hatásaira és a férgek által termelt mérgező anyagok által okozott károsításokra (pl. bélgyulladás, táplálékelvonás, stb.) osztható. A férgesség elsősorban néhány hetes kölyökállatokban nyilvánulhat meg jellegzetes klinikai tünetekben (pl. körte-alakú, feszes has, hasmenés, fehér nyálkahártyák, remegés, bizonytalan mozgás, lesoványodás, szánkázás, stb.).

Dr. Horváth Dávid