Jelenlegi hely

Kutyák fontosabb bőrbetegségei

Kutyák fontosabb bőrbetegségeiA fontosabb bőrbetegségeket a következő módon csoportosíthatjuk: veleszületett, endokrin, táplálkozási eredetű, gennyes, nem gennyes, allergiás, autoimmun, gombás és parazitás.

A veleszületett bőrbetegségek közül az idiopathicus seborrhoea fiatal, néhány hónapos kutyákban fordul elő. A bőr korpázik, rajta vastag, pörkös felrakódások vannak. A szőrzet megritkul, fénytelen, bűzös. Az acanthosis nigricans kizárólag tacskókban fordul elő. Jellemző a szimmetrikus bőrelszíneződés és megvastagodás, valamint a lekopaszodás. Hosszabb idő után a bőr elsötétedik, kékesszürke árnyalatú lesz, megvastagszik, ráncokat vet.

Az endokrin bőrelváltozások közül a pajzsmirigyhormon-hiány (hypothyreosis) kétoldali, szimmetrikus lekopaszodást, tompa fényű, száraz szőrzet kialakulását okozza. Szukák ösztrogénhiánya fiatalkorban ivartanított nőstényeknél okoz gyér, lekopaszodó szőrzetet. Jellemző a vulva és az emlők csökevényes fejlettsége. A szukák ösztrogéntúlsúlya idősebb kutyáknál gyakoribb, az ilyen állat bőre gennyes bőrgyulladással terhelt. A vulva és az emlők megnagyobbodottak. A kan kutyák feminizációs bőrelváltozása rejtettheréjű boxerekben gyakori, szimmetrikus szőrhullás, lekopaszodás, bőrpigmentáció látható. Az emlők duzzadtak, a csecsbimbók is megnövekedettek. Kan kutyák androgénhiánya idősebb kanokban okoz fénytelen, vékony, molyrágásszerű szőrzetet.

Kutyák fontosabb bőrbetegségeiA táplálkozási eredetű bőrelváltozások közül a cinkhiány okozhat bőrmegvastagodásokat és szőrhullást, következményes gennyes bőrgyulladást. Főleg gyorsan fejlődő, nagy kutyákban, pl. dogban, németjuhászban, dobermannban jelentkezik a legsúlyosabb formában.  Az esszenciális telítetlen zsírsavak hiánya viszketegséget, nedvedző bőrgyulladást, szőrhullást okoz.

A gennyes bőrbetegségeknek három formája van. Az impetigo gennyes, hólyagos bőrgyulladást jelent, fiatal kutyákban fordul elő, később kiütésekké, bőrfekélyekké alakulhatnak a felfakadt hólyagok. Az acne fiatalkori szőrtüsző- és faggyúmirigy-gyulladás, rövid szőrű kutyafajtákban, mint dog, doberman, boxer, gyakran fordul elő. Főleg a fej csomói jellemzőek, de a folyamat általános tünetekkel, lázzal, elesettséggel, étvágytalansággal is jár. Végül a mélyre terjedő, gennyes bőrgyulladások különböző formákban fordulnak elő: az orrháti pyoderma, a mélyre terjedő pyoderma, a folliculitis, furunculosis, az általános pyoderma, pododermatitis előfordulhat gyakrabban skót juhászban, pointerben, németjuhászban, tacskóban, dogban, boxerban. Ezek közül a kórformák közül az első négyre a fejre, hasra lokalizálódó súlyos gyulladásos jelenségek, az általános pyodermára testszerte bőrfekélyek, végül a pododermatitisre a lábak gennyes gyulladása jellemző.

A nem gennyes bőrgyulladások közül a kontaktdermatitist a kémiai anyagokkal (savak, lúgok, szappanok, tisztítószerek) való érintkezés okozhatja. Az érintett területeken bőrkipirulás, szőrhullás, göbök, fekélyek, felrakódások láthatóak. A napfénydermatitis festenyzetlen bőrfelületeken (főleg az orron) a bőr kipirosodásával, fájdalmasságával, pörkök keletkezésével jár. Ez gyakori skót juhászban.  A nyári ekcéma inkább a hosszú szőrű, sűrű bundájú kutyákban fordul elő. Nedvedző, később gennyesedő, fájdalmas, élénkvörös bőrelváltozás jön létre. A bőrredő dermatitis pekingi palotakutyánál, bulldognál, kínai harcikutyánál és kövér kutyáknál gyakori, ugyanis a bántalom oka az, hogy a vaskos, egymással érintkező bőrredők esetében a bőr nem tud megfelelően szellőzni. A bőrredők érintkezésében bűzös, nedvedző, gennyesedő, kipirult területek láthatóak. Az ajakredő-gyulladás nyálzással, a vulvaredő-gyulladás húgyúti fertőzéssel járhat. A pszichogén dermatitis egyes ideges, nyugtalan kutyafajtákban (dalmata, dobermann) gyakori. Ha megszokott mindennapi életkörülményeikben számukra kedvezőtlen változás alakul ki (pl. sétáltatás elmaradása, megszokott személy hiánya, unalom, stb.), bőrüket intenzíven nyalni, rágni, kaparni kezdik. A bőr kifekélyesedik, megvastagszik.

Allergiás bőrbetegségeknél a csalánkiütés eleségek (főleg tojás, tej, hal, egyéb fehérjék, stb.), bolhacsípés, belégzési allergének (növényzet pollenje, gombaspórák, haj, szőr, por, stb.), vegyszerek (festékek, tisztítószerek, stb.), samponok, nyakörvek (pl. bolhanyakörvek), gyógyszerek (antibiotikumok, parazitaellenes szerek, stb.), oltóanyagok, nemi hormonok hatására alakul ki. A fej bőre igen rövid idő alatt erősen megduzzadhat, esetleg savó szivároghat ki a bőrre, ott beszáradva pörköt alkothat. Jellemző az állandó, intenzív viszketés.

Az autoimmun bőrbetegségek hólyagképződéssel, a bőr elszíneződésével, megvastagodásával, felrakódásokkal, fekélyekkel járnak. Egyes formái gyakoriak skót juhászban, sheltieben, német juhászban.

A gombás bőrbetegségek jellemzője kerek, szőrhiányos területek kialakulása és a nagyon erős vakaródzás. A pörkök felülete sárgás színű és vizelethez hasonló szagú.

A parazitás bőrbántalmakat leggyakrabban bolhák okozzák. A folyamat tipikus lokalizációs helye a hát bőre, ahol bőrpir, nedvedzés, később pörkösödés alakul ki. A kutya nagyon erősen vakaródzik. A rühösség jellemzője az intenzív vakaródzás, általában a fejre lokalizálódik, ahol bőrkipirosodás, göbök, később pörkök, bőrmegvastagodás, szőrhullás látható. A szőrtüszőatkakór (demodicosis) lehet lokális (általában fejen, lábvégeken) vagy általános. Jellemzőek a szőrhiányos foltok, a bőr kipirulása, pikkelyeződése. A parazitás bőrbántalmak kórokozói lehetnek még szőrtetvek (csak rosszul táplált, legyengült állatokban), vérszívó tetvek, esetleg legyek és kullancsok is.

Dr. Horváth Dávid